Velence olyan, mint egy meseváros, ahol minden elüt megszokott valóságtól. Már utcái sem „valódiak" - az épületek lábát a tenger hullámai mossák. Mintha évszázadokkal ezelőtt rögzült volna a város képe.
Régi paloták, templomok, műemlékek másutt is láthatóak, de itt minden ház egyben műemlék is. A tenger ölelése meggátolta az új városrészek kialakulását, de ugyanakkor meg is védte a régieket.
 |
| Velence, Szent Márk tér |
Velence olyan mint egy hatalmas színpad, ezért olyan könnyedek és csipkésen áttörtek a paloták falai. Hófehér márványok, élénk színek vibrálnak a tengeri levegő párájában. Velence ezer esztendőig volt a Kelet kapuja, és a távoli egzotikus tájak atmoszférája ma is ott lebeg a város falai között. A masszív román stílust itt a könnyed bizánci helyettesíti, a gótika távol-keleti, iszlám elemekkel párosul, a reneszánsz formái elegánsabbak, karcsúbbak, mint más városokban. Az ősi falakból áradó hangulat, a színek és foltok játéka, a valószerűtlen környezet hatása alatt a szűk sikátorok és a zöldes vizű, kanyargó csatornák kevésbé díszes házai is romantikus mezt öltenek.
Mintha kulisszák között járnánk, pedig nagyon is az élet színtere volt ez a város fél évezreden keresztül, és az ma is. Évszázados gazdasági erők folytán lett a „tenger királynője" - a legutóbbi századokig Európa legnagyobb és legfényesebb városa, a középkor egyik nagyhatalma.
Velence hajdanán hatalmas gyarmatbirodalom központja volt, melynek négymillió lakosa egykor Franciaországgal, Angliával azonos erőt képviselt. Ma Veneto-tartomány központja 270 000 lakosa van. A tengerre épült napjainkban is állandóan süllyed. Megmentésére az egész művelt világ hajlandó áldozatot hozni, állandóan javítják, hogy turisták milliói látogathassák.
Velence UNESCO védelem alatt áll, a világörökség része. Olaszország törvényben rögzítette védelmét 1984-ben. A grandiózus Mose (Mózes) terv, amely jelenleg is építés alatt áll, mozgatható gátakkal fogja elzárni Velencét az Adria emelkedő vizétől.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése