2011. november 23., szerda

Velence – Canal Grande



A Canal Grande (olaszul Canalazzo) Velence főútja, négy kilométer hosszú, 50-70 méter széles és körülbelül 5 méter mély. A csatorna két oldalán sorjázó paloták a XI-XVIII században épültek, jól illusztrálják Velence művészeti és történelmi fejlődését.
Ennek a vízi országútnak fő közlekedési eszközei a vaporettók, ezek a kis motoros hajók, amelyek menetrend szerint közlekednek. A vaporettóra a jegy ára 6.5 Euro, evvel egy óra hosszat lehet utazni. Érdemes Velence-Travelcardot vásárolni, amelynek ára 18 Euro, evvel korlátlanul lehet közlekedni a vaporettókon és a szárazföldi buszjáratokon egész nap. 

A Canal Grande biciklije - Velence
Kinek van elsőbbsége? - Velence

A halpiac - Velence
Ponte di Rialto - Velence
Kilátás a Rialtoról - Velence
Nem érdemes kihagyni a gondolázást sem, bár meglehetősen drága, egy órás út 80-120 Euróba kerül. Aki jól alkuszik érdemes próbálkoznia, jelentősen olcsóbb lehet a hajókázás, no meg mulatságnak sem utolsó. 

A csatorna partján a paloták különböző stílusban épültek, nyomot hagyott itt a bizánci-román stílus, később mór ízléssel kevert csúcsíves épületeket emeltek. A XV-XVI században pedig reneszánsz paloták épültek, míg végül a XVII században fényes barokk paloták váltak uralkodóvá.

A San Marco felöl indulva a csatorna bal oldalán láthatjuk a Santa Maria della Salute fogadalmi templomot, utána ugyanezen az oldalon található Guggenheim egykori otthona és múzeuma a Palazzo Venier dei Leoni. Szemben a jobb parton a Ca’Grande áll, ami jelenleg a városi tanács székháza. Ez után következik a csatorna első hídja, a fából készült Ponte dell’ Accademia, ami a közeli akadémiáról nyerte a nevét. Tovább haladva a Velence múzeum következik a Ca’Rezzonico. A bal parton két gótikus palota áll a Palazzi Giustinian. A Sant’ Angelo hajóállomás után láthatjuk a Palazzo Corner Spinellit majd a következő oldalcsatorna után a bíróság épülete a Palazzo Grimani következik. És máris előttünk magasodik a Ponte di Rialto, a Canal Grande leghíresebb hídja.

Canale grande nagyobb térképen való megjelenítése

A híd után jobbról Velence legszebb gótikus palotája áll a Ca d’Oro, eredetileg aranylemezekkel fedték be ezért Aranyháznak is hívják. Tovább haladva a bal parton egy gótikus épület áll a Galleria d’ Arte Moderna és a Museo Orientale a Ca’ Pesaro palotában. A vasútállomás előtt a Palazzo Vendramin-Calergi műemlék épülete áll, ebben üzemel a városi kaszinó.

A Canal Grande vízi útvonalán lehetetlen eltévedni, ami nem mondható el a szárazföldi utakról, az utcák elágaznak, kanyarognak, terecskékké szélesednek, majd sikátorokká szűkülnek. Semmilyen térkép sem segít. A csatorna mellett haladva és ahhoz vissza-visszatérve, biztos támpontot kapunk Velence megismeréséhez.

2011. november 3., csütörtök

Olaszország Velence térkép

Velence könnyen megközelíthető Magyarországról autóval is, a leggyorsabban Szlovénián keresztül juthatunk oda. A távolság Budapesttől 711 km, nagyjából hét óra alatt járható meg.

Az érintett nagyobb városok: Budapest-Székesfehérvár-Maribor-Ljubljana-Trieszt-Velence.
Az autópályadíj 25 Euro.


Bár a szlovéniai út a leggyorsabb, sokan Ausztria felé mennek és az A2-es autópályán jutnak le Olaszországba. 
A távolság így 845 km, körülbelül 7óra 50 perc.

Nagyobb városok: Budapest-Tatabánya-Győr-Graz-Klagenfurt-Tarvisio-Velence
Az autópálya díja 18 Euro.


Ha már megérkeztünk Velencébe szükségünk lehet néhány térképre is. 


Az italy-map.net nagyítható utcaszintű Velence térképe.
Szállodák, éttermek egyéb turista célpontok bejelölve.







Nagyon jól használható nagyítható-kicsinyíthető térkép Velencéről.
Taxiállomások, turisztikai érdekességek, parkolóhelyek jelőlése.
Meterológiai adatokat is tartalmaz




A google mapsra hasonlító térkép, jó nyomtatási lehetőséggel.
Szórakozási lehetőségek, közlekedési adatok, éttermek, szállodák jelölése.





Nyomtatható térkép Velencéről:



2011. október 3., hétfő

Velence Időjárása

Sokan úgy tartják a nyáron a legrosszabb meglátogatni Velencét, mivel ilyenkor nagyon meleg van és párás a levegő. Lehet hogy igazuk van, bár Velencénél sokkal rosszabb városok is vannak ilyen szempontból. Velencében legalább nincs szmog mert nincsenek autók. A tavaszi vagy őszi látogatás mellett inkább az szól, hogy ilyenkor nem annyira zsúfolt Velence, és persze azért városnézésre is alkalmasabb az időjárás.


Összefoglalva, Velence nyáron általában forró és párás. Áprilisban és májusban kifejezetten kellemes az időjárás, körülbelül 7 órát süt a nap naponta, a csapadékos napok száma 8-9 ebben az időszakban.  Szeptemberben és októberben is jó az idő, a páratartalom már nem olyan magas, mint a nyári hónapokban, és az esős napok száma sem magas.
Sok turista keresi fel Velencét februárban, mert ilyenkor van a híres Velencei Karnevál, az idő néha kifejezetten kellemetlen, hideg és ködös. Hőmérséklet éjszaka  fagypont alá eshet, a napsütéses órák száma csak négy naponta.

Acqua Alta (nagy víz), a Velencei élet velejárója. Ilyenkor a laguna vize megemelkedik, a tereket és utcákat víz borítja el. Évente többször is előfordulhat, rendszertelen időközönként, leggyakrabban hideg időjárás esetén. Gyakran csak néhány óráig tart, de néha napokig elhúzódhat. Ha emelkedik a vízszint a lakosokat sziréna figyelmezteti.

Acqua Alta Velencében 


Velence pillanatnyi időjárása itt látható:

2011. szeptember 26., hétfő

Velence története


A hagyományok Velence keletkezését a hunoknak tulajdonítják. A monda szerint miután az V. század közepén Attila seregei bevették és elpusztították az Adriai-tenger északi partjánál fekvő Aquileiát, ennek polgárai a közeli szige­tekre menekültek.
Ami biztosan nem legenda, az hogy az V. század végén a mai Velence több szigetén már kisebb-nagyobb települések feküdtek. A szigetek közt kanyargó, a szárazföldbe is betüremlő, sekély tengeröblök lakói eleinte fából építkez­tek, később már kőépületeket is építettek.
Az ingoványos talaj azonban nem volt ideális építési terület, ezért kezdetben csak a temp­lomokat és a palotákat, majd egyre több kőépületet építettek cölöpalapozásra, és mivel szűk hely állt rendelkezésre, újabb és újabb területe­ket kellett feltöltéssel a tengertől elhódítani.

Velence a középkorban
A ma ismert Velence 118 részben természetes, részben feltöltéssel, mesterségesen kialakított szigeten épült.
Velence történetének kezdetei az V. száza­dig vezethetők vissza. 568-ban a longobárdok elpusztították a tengerparti városokat, és lakói főként ekkor költöztek a mai Velence központját alkotó szigetekre. 697-től ezen apró szigetek települé­sei egységes közigazgatású közösséggé, külön tartománnyá ala­kultak, melyet a bizánci császár által kinevezett uralkodó, a dogé kormányzott. Ekkor indult meg a Bizánctól való elszakadás folyamata is. A fennhatóság a legtekintélyesebb patrí­ciuscsaládok kezében volt; ezek közül választották az állam fejét, a dogét. A XI. század közepétől a hatalom a legtekintélyesebb famíliák tagjaiból alakult tanács, a Serenissima Signoria kezé­ben összpontosult. Ez a nemesi hatalom egészen a városál­lam megszűntéig, 1797-ig fennállott. Velence a XII. századtól a XVI. század végéig a Földközi-tenger keleti medencéjének egyik vezető hatalma volt.


2011. szeptember 21., szerda

Velence Olaszország

Velence olyan, mint egy meseváros, ahol minden elüt megszokott valóságtól. Már utcái sem „valódiak" - az épületek lábát a tenger hullámai mossák. Mintha évszáza­dokkal ezelőtt rögzült volna a város képe.
Régi paloták, templomok, műemlékek másutt is láthatóak, de itt minden ház egyben műemlék is. A tenger ölelése meggátolta az új vá­rosrészek kialakulását, de ugyanakkor meg is védte a régieket.

 
Velence, Szent Márk tér

 Velence olyan mint egy hatalmas színpad, ezért olyan könnyedek és csipkésen áttörtek a paloták falai. Hófehér márványok, élénk színek vibrálnak a tengeri levegő párájában.
Velence ezer esztendőig volt a Kelet kapuja, és a távoli egzotikus tájak atmoszférája ma is ott lebeg a város falai között. A masszív román stílust itt a könnyed bizánci helyettesíti, a gótika távol-keleti, iszlám elemek­kel párosul, a reneszánsz formái elegánsabbak, karcsúbbak, mint más városokban. Az ősi falakból áradó han­gulat, a színek és foltok játéka, a valószerűtlen környezet hatása alatt a szűk sikátorok és a zöldes vizű, kanyargó csatornák kevésbé díszes házai is romantikus mezt öltenek.
Mintha kulisszák között járnánk, pedig nagyon is az élet színtere volt ez a város fél évezreden keresztül, és az ma is. Évszázados gazdasági erők folytán lett a „tenger királynője" - a legutóbbi századokig Európa legnagyobb és leg­fényesebb városa, a középkor egyik nagyhatalma.
Velence hajdanán hatalmas gyar­matbirodalom központja volt, melynek négymillió lakosa egykor Franciaországgal, Angliával azonos erőt képviselt. Ma Veneto-tartomány központja 270 000 lakosa van. A tengerre épült napjainkban is állandóan süllyed. Megmentésére az egész művelt világ hajlandó áldozatot hozni, állandóan javítják, hogy turis­ták milliói látogathassák.
Velence UNESCO védelem alatt áll, a világörökség része. Olaszország törvényben rögzítette védelmét 1984-ben. A grandiózus Mose (Mózes) terv, amely jelenleg is építés alatt áll, mozgatható gátakkal fogja elzárni Velencét az Adria emelkedő vizétől.